Lézervágás Budapest · 2026. november 3. · 9 perc olvasás
A lézervágás gyakorlati alkatrésztűrése vékony lemezen jellemzően ±0,1 mm körül van, vastag lemezen viszont ennek a többszöröse — és ez nem a gép hibája, hanem fizika. A gyártói adatlapokon szereplő „±0,05 mm" vagy „0,01 mm" számok többnyire a gép pozicionálási felbontását adják meg, nem azt, hogy a kész alkatrész mérete mennyire lesz pontos.
Ez a két dolog nem ugyanaz, és a különbség a gyakorlatban milliméteres nagyságrendben számít. Ebben a cikkben megnézzük, mi az, ami tényleg befolyásolja a kész darab méretét, milyen tűrésre számíthatsz vastagságonként, és mikor kell utómegmunkálás.
Pozicionálási pontosság ≠ alkatrésztűrés
Ez a cikk legfontosabb mondata, ezért kiemelve:
A gép pozicionálási pontossága azt mondja meg, hogy a vágófej milyen pontosan áll be egy koordinátára. Az alkatrésztűrés azt, hogy a kész darab mérete mennyire tér el a rajzitól.
A kettő között ott van minden, ami a vágás során fizikailag történik:
| Tényező | Mit tesz hozzá a hibához |
|---|---|
| Vágási rés (kerf) | a nyaláb szélessége — ha a gép nem kompenzálja pontosan, minden méret eltolódik |
| Hőtorzulás | a bevitt hő megvetemíti a lemezt vágás közben |
| Anyagfeszültség | a hengerelt lemezben belső feszültség van, ami vágáskor felszabadul |
| Tábla-vetemedés | a nyersanyag maga sem tökéletesen sík |
| Élferdeség | vastag anyagnál az él nem tökéletesen merőleges |
| Befogás, támasztás | a kivágott darab elmozdulhat a rácson |
Ezért fordul elő, hogy egy 0,05 mm-es felbontású gépen készült 10 mm-es alkatrész mérete ±0,3 mm-en belül van — és ez normális, nem hiba.
Milyen tűrésre számíthatsz? — vastagság szerint
Az alábbi tartományok a lemezipari gyakorlatban reálisan tartható alkatrésztűrések fiber lézervágásnál, általános értékként. Nem gépadatlap-számok, hanem az, amit a kész darabon mérni fogsz.
| Lemezvastagság | Tipikus kontúrtűrés | Furatátmérő tűrése | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 0,5 – 2 mm | ±0,05 – 0,1 mm | ±0,05 – 0,1 mm | itt a legjobb a pontosság |
| 3 – 5 mm | ±0,1 – 0,15 mm | ±0,1 – 0,2 mm | a lemezipari alapeset |
| 6 – 10 mm | ±0,15 – 0,3 mm | ±0,2 – 0,3 mm | nő a hőbevitel és az élferdeség |
| 12 – 20 mm | ±0,3 – 0,5 mm | ±0,3 – 0,5 mm | itt már az élferdeség is számít |
Amit ebből érdemes kiolvasni: a pontosság a vastagsággal romlik, mégpedig nagyjából lineárisan. Ha a konstrukciód 15 mm-es lemezen ±0,1 mm-t követel meg, az nem lézervágással fog megvalósulni, hanem utólagos forgácsolással.
A saját szolgáltatási oldalunk ±0,2 mm-es pontosságot ír. Ez a fenti táblázattal összhangban van: a lemezipari vastagságtartomány zömére ez reális és tartható vállalás.
Mi rontja a pontosságot?
1. Hőtorzulás
A vágás hőt visz az anyagba. Ha sok kontúr van egymás közelében, vagy sűrű a nesting, a lemez helyileg felmelegszik és megvetemedik — a következő vágás már egy elmozdult anyagon történik.
Mit teszünk ellene: a vágási sorrendet úgy tervezzük, hogy a hő eloszoljon, és nem vágunk egymás után szomszédos kontúrokat. Vékony, nagy felületű darabnál ez a sorrendezés a pontosság kulcsa.
2. Anyagfeszültség
A hengerelt lemezben belső feszültség van. Amikor kivágunk belőle egy alakot, ez a feszültség felszabadul, és a darab elmozdul, néha láthatóan meggörbül. Ez leginkább keskeny, hosszú alkatrészeknél és nagy kivágásoknál jelentkezik.
Ez nem gyártási hiba: a jelenség az anyag tulajdonsága. Ha a darab kritikus, érdemes ezt már a tervezésnél figyelembe venni — vagy feszültségmentesített anyagot kérni.
3. Tábla-vetemedés
A nyersanyag sem tökéletesen sík, különösen vékony, nagy táblánál. A nem sík lemezen a fókusztávolság változik, ami az élminőséget és a méretet is befolyásolja.
4. Élferdeség vastag anyagon
Vastag lemezen a vágási rés nem tökéletesen párhuzamos: a felső oldalon szélesebb, mint az alsón. Emiatt a kivágott alak felül és alul eltérő méretű — ez a hatás 10 mm fölött válik mérhetővé.
5. Hőhatásövezet és utómunka
A vágott él melletti sáv anyagszerkezete megváltozik. Ez a méretet közvetlenül nem viszi el, de ha utána hajlítás jön, a ridegebb sáv repedhet — és a hajlítás pontatlansága már méretben is megjelenik.
ISO 2768 — a szabvány, amire hivatkozni érdemes
Ha a rajzon nem adsz meg egyedi tűrést, az általános tűrésszabvány érvényes. A lemezipari gyakorlatban ez az ISO 2768-1 (hosszméretek, szögek), négy pontossági osztállyal:
| Osztály | Jelölés | 30 – 120 mm névleges méretnél | Mikor reális lézervágásnál |
|---|---|---|---|
| finom | f | ±0,15 mm | csak vékony lemezen |
| közepes | m | ±0,3 mm | a lemezipari alapeset |
| durva | c | ±0,8 mm | vastag lemez, szerkezeti elem |
| nagyon durva | v | ±1,5 mm | égetett, lángvágott szerkezet |
Gyakorlati ajánlás: ha nincs különleges igényed, írd a rajzra az ISO 2768-m-et. Ez lemezalkatrésznél reális, tartható, és nem drágítja fölöslegesen a munkát.
Ahol viszont tényleg szoros tűrés kell — illesztés, csapágyfészek, menetes furat pozíciója —, ott azt külön, csak arra a méretre add meg. Egy „minden méret ±0,05 mm" típusú általános előírás vagy teljesíthetetlen, vagy indokolatlanul drága lesz.
Mikor kell utómegmunkálás?
Négy tipikus eset, amikor a lézervágás önmagában nem elég:
| Igény | Miért nem elég a lézer | Megoldás |
|---|---|---|
| Tűrés ±0,05 mm alatt vastag lemezen | fizikai korlát | forgácsolás (marás, fúrás, dörzsölés) |
| Tökéletesen merőleges él vastag lemezen | élferdeség | marás vagy köszörülés |
| Menetes furat | a menet nem vágható lézerrel | menetfúrás — van rá gépünk |
| Sorjamentes, letört él | vastag anyagon finom sorja maradhat | sorjázás |
Ezek nem kudarcok, hanem normál gyártási lépések. A lényeg, hogy előre tudjunk róluk: ha az ajánlatkérésben szerepel, hogy az adott furat szoros tűrésű, akkor eleve utómegmunkálással kalkulálunk, és a határidő is ehhez igazodik.
Mit írj a rajzra?
| Adat | Miért számít |
|---|---|
| Általános tűrés (pl. ISO 2768-m) | e nélkül a gyártó találgat |
| Kritikus méretek külön tűréssel | csak oda szoros, ahol tényleg kell |
| Anyagminőség és vastagság | ebből következik a reális tűrés |
| Melyik felület a bázis | honnan mérjük a méreteket |
| Mi jön a vágás után (hajlítás, hegesztés) | ez befolyásolja a végső méretet |
A teljes ajánlatkérési checklistet — mit tartalmazzon a rajz, mi a hét leggyakoribb hiba — külön cikkben szedtük össze.
Gyakran ismételt kérdések
Milyen pontos a lézervágás?
Vékony lemezen (0,5–2 mm) a gyakorlati alkatrésztűrés ±0,05–0,1 mm, a lemezipari alapesetben (3–5 mm) ±0,1–0,15 mm, vastag lemezen (12–20 mm) viszont már ±0,3–0,5 mm. A pontosság a vastagsággal romlik — ez fizika, nem géphiba.
Mit jelent a gyártók „±0,05 mm" adata?
Jellemzően a gép pozicionálási pontosságát: azt, hogy a vágófej milyen pontosan áll be egy koordinátára. Ez nem azonos a kész alkatrész méretpontosságával, amiben benne van a vágási rés, a hőtorzulás, az anyagfeszültség és a tábla-vetemedés hatása is.
Miért görbült el a kivágott alkatrészem?
Legvalószínűbben az anyagfeszültség miatt: a hengerelt lemezben belső feszültség van, ami a kivágáskor felszabadul, és a darab elmozdul. Keskeny, hosszú alkatrészeknél és nagy kivágásoknál jellemző. Ez az anyag tulajdonsága; kritikus darabnál feszültségmentesített lemezt érdemes kérni.
Milyen tűrést írjak a rajzra?
Ha nincs különleges igényed, ISO 2768-m (közepes). Ez lemezalkatrésznél reális és tartható. A szorosabb tűrést csak azokra a konkrét méretekre add meg, ahol tényleg szükséges — az általános „minden méret ±0,05 mm" előírás vagy teljesíthetetlen, vagy fölöslegesen drága.
Lehet lézervágással ±0,05 mm-t tartani?
Vékony lemezen, kedvező geometriánál igen, előfordul. Vastag lemezen nem — ott ezt a tartományt forgácsolással lehet elérni. Ha a konstrukciód ilyen tűrést kíván, jelezd az ajánlatkéréskor, és utómegmunkálással tervezzük be.
Merőleges a lézervágott él?
Vékony és közepes vastagságon gyakorlatilag igen — ez a lézer egyik fő előnye a plazmával szemben, ahol az él 2–5 fokban ferde. Vastag lemezen viszont a lézernél is megjelenik enyhe élferdeség, mert a vágási rés felül szélesebb, mint alul.
Összegzés
- A pozicionálási pontosság nem alkatrésztűrés — a gyártói adatlapok ezt keverik.
- Reális kontúrtűrés: 0,5–2 mm-en ±0,05–0,1 mm, 3–5 mm-en ±0,1–0,15 mm, 12–20 mm-en ±0,3–0,5 mm.
- A pontosságot rontja: hőtorzulás, anyagfeszültség, tábla-vetemedés, élferdeség.
- Írd a rajzra az ISO 2768-m-et, és csak a kritikus méretekre adj szorosabb tűrést.
- Az elgörbült alkatrész gyakran anyagfeszültség, nem gyártási hiba.
- ±0,05 mm vastag lemezen = forgácsolás. Jelezd előre, és betervezzük.
Szoros tűrésű alkatrészed van? Küldd át a rajzot a tűrésmezőkkel — megmondjuk, mi tartható lézervágással, és mihez kell utómegmunkálás. Ezt az ajánlatban előre írjuk le, nem a gyártás közben derül ki.
Ajánlatkérés → · Lézervágás szolgáltatásunk →
